A felnőttkori növekedésihormon-hiány szív- és érrendszeri szövődményei

The growth hormone-insulin-like growth factor-1 (GH-IGF-1) axis plays a crucial role in maintaining the normal function of the cardiovascular system. Results of the last decades demonstrated that GH-IGF-1 takes part in regulating peripheral resistance and contributes to preserving physiological cardiac mass and left ventricular function. Vasculoprotective functions of the GH-IGF-1 axis are believed to counteract atherosclerosis. Unlike in childhood, when GH-deficiency results in growth retardation, GH deficiency does not cause specific symptoms in adults. Adult growth hormone deficiency (AGHD) is characterized by a clustering of cardiometabolic risk factors resulting in a clinical picture similar to the metabolic syndrome. Besides visceral obesity, dyslipidemia and insulin resistance, novel cardiovascular risk factors, such as chronic low-grade inflammation, oxidative stress and prothrombotic state have also been reported in AGHD and may contribute to the increased cardiometabolic risk. Based on a growing body of evidence, long-term GH-replacement improves lipid profile significantly and has a favorable impact on body composition, endothelial function, left ventricular mass as well as the novel, non-traditional cardiometabolic risk factors. Increased mortality associated with the disease is now considered to be multicausal and as such cannot be solely attributed to the GH-deficiency. The etiology of GH-deficiency, treatment of the underlying pathology as well as the inadequate treatment of coexisting hormonal deficiencies might also be responsible for the increased mortality. Nevertheless, in hypopituitarism, adequate replacement therapy including GH-substitution may result in a mortality that is comparable to the general population. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1616-1627.A növekedési hormon–inzulinszerű növekedési faktor-1 (GH–IGF-1-) tengely jelentős szerepet tölt be a cardiovascularis rendszer fiziológiás működésének fenntartásában. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei alapján a GH–IGF-1-tengely részt vesz a perifériás ellenállás szabályozásában, és hozzájárul a normális szívizomtömeg és balkamra-funkció megtartásához. A GH–IGF-1-tengely érfalprotektív funkciói az atherosclerosis ellenében hatnak. Ellentétben a gyermekkori GH-hiánnyal, amelynél a betegség egyértelmű biológiai következménye a gyermek növekedésbeli visszamaradása, a felnőttkori növekedésihormon-hiánynak (adult growth hormone deficiency – AGHD) nincsenek specifikus tünetei. Az AGHD klinikai megjelenését a cardiovascularis rizikótényezők halmozódása jellemzi, amely miatt a klinikai kép leginkább a metabolicus szindrómához hasonlítható. Újabb kutatások AGHD esetében a tradicionális rizikótényezők mellett krónikus kisfokú gyulladás, prothromboticus állapot és oxidatív stressz jelenlétére is rámutattak, amelyek szintén közrejátszhatnak a fokozott kardiometabolikus rizikó kialakulásában. A tartós GH-szubsztitúció AGHD-betegek esetében a lipidprofil jelentős javulását eredményezi, és kedvező hatással van a testösszetételre, a szívizomtömegre, az endothelfunkcióra, valamint az újonnan felismert, nem tradicionális rizikótényezőkre is. A betegséggel összefüggő fokozott mortalitás a mai felfogás szerint multikauzális, és nem vezethető vissza csupán a GH hiányára. A kedvezőtlen mortalitásért az etiológia, az alkalmazott kezelés és az egyéb hypophysishormon-hiányok kezelésének nehézsége is felelős lehet. Mindazonáltal hypopituitarismus esetében optimális, a GH-pótlást is magában foglaló hormonszubsztitúcióval az átlagpopulációéhoz közelítő mortalitás érhető el. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1616–1627.