Myocardialis izomhíd: a tüneteket befolyásoló morfológiai faktorok vizsgálata

Myocardial bridge is a frequently detected congenital coronary anomaly which is kept benign. It is unique because it can cause a dynamic compression during systole.In this article, we focus on the detection and evaluation of morphological parameters that can determine the symptomatic bridges.We summarize the invasive and noninvasive modalities regarding this topic. We also present our retrospective research when we studied the morphological features of the left anterior descendent bridges with coronarography which led to angina pectoris. We compared the prognosis of patients where only myocardial bridge was found to those where atherosclerosis also had been presented.Intravascular ultrasound can be adapted for the visualization of myocardial bridge and for measuring the severity of compression. Intracoronary Doppler- and fractional flow reserve allow the appreciation of functional significance. Stress echocardiography is the most used non-invasive imaging modality in this field. According to our results, the group where only myocardial bridge was presented has more severe morphological features. The shortening of the tunneled segment was more expressed. The mortality during long term (appr. 10 years) follow-up was low. Meanwhile, our results have demonstrated that none of the morphological parameters influence mortality.There is an essential discrepancy between the phenomenon's high prevalence, the good prognosis, and the numerous case reports where the authors report about severe complications. Today we possess those invasive and non-invasive techniques which can help us to design prospective trials clarify the morphological features' functional significance. Orv Hetil. 2023; 164(14): 563-570.Bevezetés: A myocardialis izomhíd a koszorúereken gyakran kimutatott, jóindulatúnak tartott, veleszületett eltérés. Egyedülálló abban a tekintetben, hogy dinamikus kompressziót okoz az adott érszakaszon. Célkitűzés: A közleményben arra kerestük a választ, hogy melyek és hogyan vizsgálhatók azok a morfológiai és funkcionális jellemzők, amelyek meghatározzák a myocardialis izomhíd tünetképző voltát. Módszer: A rendelkezésre álló invazív és nem invazív vizsgálómódszerekkel a morfológiai és a funkcionalitási összefüggések ismertetésével bemutatjuk saját retrospektív kutatásunkat, amikor angina pectoris miatt végzett koronarográfia során a bal elülső leszálló coronarián kimutatott myocardialis izomhíd morfológiai jellemzőit vizsgáltuk. Összehasonlítottuk a betegek életkilátásait azoknál a betegeknél, akiknél csak myocardialis izomhíd fordult elő, azokkal, akiknél szignifikáns arteriosclerosis is jelen volt. Eredmények: Az intravascularis ultrahangvizsgálat alkalmas az eltérés vizualizálására, a kompresszió mértékének megítélésére. Már funkcionális megítélést is lehetővé tesz az intracoronariás Doppler- és a frakcionális ’flow’ rezerv vizsgálat. A nem invazív funkcionális vizsgálatok közül a leggyakrabban a terheléses echokardiográfia használatos. Saját eredményeink szerint, ahol koronarográfiával izolált myocardialis izomhidat találtunk, ott a csoport morfológiai jegyei súlyosabb jellemzőket mutattak, a myocardialis izomhíd rövidülése nagyobb volt. A hosszú távú, 10 éves utánkövetés során a mortalitás kicsi volt, és eredményeink azt mutatták, hogy a mért morfológiai paraméterek egyike sem befolyásolja a mortalitást. Következtetés: Alapvető ellentmondás az állapot gyakori előfordulása a jó prognózisa, illetve a nagyszámú esetleírás között, ahol súlyos szövődményeket mutatnak be. Ma már rendelkezésre állnak azok a nem invazív és invazív vizsgálómódszerek, amelyek segítségével egy jól tervezett prospektív tanulmány választ adhat a myocardialis izomhíd morfológiai jellemzőinek funkcionális jelentőségére. Orv Hetil. 2023; 164(15): 563–570.